Mi az OpenOffice.org?

Az OpenOffice.org egy irodai programcsomag. Az OpenOffice.org szabad szoftver, mely azt jelenti, hogy bárki szabadon használhatja, másolhatja, módosíthatja és terjesztheti.

Az OpenOffice.org programcsomag a következő alkalmazásokat tartalmazza:

  • szövegszerkesztő
  • táblázatkezelő
  • prezentációkészítő
  • vektoros rajzprogram
  • egyenletszerkesztő
  • fax, körlevél, emlékeztető tündérek

Az OpenOffice.org a legtöbb irodai használatban előforduló fájlformátumot ismeri:

  • A Microsoft Word, Excel és Powerpoint 95, 97, 2000 és XP verziója
  • A StarOffice különböző verzióinak dokumentumai
  • Az RTF, HTML, TXT, CSV, Lotus 1-2-3, MathML
  • Rengeteg képformátum (AutoCAD DXF, JPG, PNG, BMP, EPS)
  • Az OpenOffice.org saját formátumai


Az OpenOffice.org-ból exportált Macromedia Flash (SWF)

Az OpenOffice.org a következő operációs rendszereken használható:

  • Linux
  • Sun Solaris
  • Microsoft Windows 9x/NT/2000,XP.
  • Mac OS X
  • FreeBSD

A programcsomag minden verziója teljesen ingyenesen használható, akár otthon, akár az irodában, tetszőleges számú számítógépen. Az OpenOffice.org alternatíva azok számára, akiknek nem megengedhető több százezer Forintot költeni egy irodai programcsomagra.

Az OpenOffice.org története

Az OpenOffice.org több mint tíz éves fejlődése alatt nagyon sokat változott, mind a futtató platform, mind tudás szempontjából, de változott a célközönség, sőt a tulajdonos is.

StarWriter

StarDivision

Az OpenOffice.org ősét, a StarWriter szövegszerkesztőt 1985-ben a StarDivision kezdte el fejleszteni, melyet az akkor 16 éves Marco Boerries alapított a németországi Lüneburg-ban.

StarOffice 5.2
Marco Boerries

A koncepció sikeres volt, 1986-ban már piacra is dobták a StarWriter 1.0-át, mely DOS környezetben futott, már ekkor képes volt grafikai elemek beágyazására.

A StarWriter 3.0 1987-ben már ablakokat kezelt, legördülő menüt, címjegyzéket, távoli adatátvitelt, integrált grafikai műveleteket tartalmazott, ami akkor újdonságszámba ment.

A StarWriter 5.5 egy teljesen újjátervezett felhasználói felülettel került a piacra 1988-ban, amely grafikai tudásával és képességeivel új távlatot nyitott az akkori DOS-os szövegszerkesztő programok számára. A program képessé vált háromdimenziós elemek kezelésére, a képletszerkesztő beépítése pedig alkalmassá tette tudományos területen való alkalmazását.

StarWriter 6.0 lite
A StarWriter 6.0 lite

A StarDivision Hamburgba költözik 1993-ban, ekkor jelenik meg az utolsó DOS-os szövegszerkesztő, a StarWriter 7.0, mely a StarWriter for Windows 1.0-val együtt kerül piacra. Néhány hónap múlva elkészül a StarWriter for Windows 2.0, mely stabilitási és hibajavítási kiadás.

A StarWriter megjelenik OS/2-re és MacOS operációs rendszerre is, ezzel az összes elterjedt asztali operációs rendszerre rendelkezésre áll.

StarOffice

1995-ben a cég egy komplex programcsomaggal jelentkezik, melynek neve StarOffice. Az első publikus változat a StarOffice 3.0, amely a StarWriter szövegszerkesztőt, a StarBase adatbáziskezelőt, a StarCalc táblázatkezelőt és a StarDraw rajzolóprogramot tartalmazza. Ebben az évben a StarOffice megkapja a Cebit kiállításon a "Legjobb Szoftver" címet.

A StarOffice 3.1 1996-ban már Internet támogatást is tartalmaz, elsőként az irodai programcsomagok közül. Windows 95, NT, 3.1 valamint OS/2, MacOS, Linux és Solaris Sparc platformon elérhető, ezzel a legszélesebb körben használható irodai csomaggá válik.

1997-ben megjelenik a StarOffice 4.0, a StarOffice for Java, a StarOffice Application Server, valamint az első lokalizált változat, mely francia, flamand, német, olasz, spanyol és portugál nyelven teszi elérhetővé a StarOffice-t.

A Cebit-en először 1998-ban mutatkozik be a StarOffice 5.0 és elnyeri a BYTE magazin által adományozott "Best Application Software" díjat.

Augusztus végén a Sun Microsystems bejelenti, hogy megvásárolta a német StarDivision céget, ezzel a Sun egy teljesen új irányba tereli üzletpolitikáját. A StarOffice irodai szoftvercsomagot ettől a ponttól a Sun önálló egysége, a Star Division Corporation fejleszti, mely irodai termelékenységet segítő eszközöket fejleszt és forgalmaz. A kaliforniai Fremontba helyezi a Star Division központját, ahol a Németországon kívüli marketingért és forgalmazásért felelős StarDivision lerakat volt. Leányvállalata, a StarOffice Softwareentwicklungs Gmbh. felelős a továbbiakban a tervezésért és a funkcionalitásért, valamint a német nyelvterületeken végzett marketingért és forgalmazásért.

1999-ben a Sun Microsystems kiadja a StarOffice 5.1-et, mely a következő komponensekből állt:

  • Writer - szövegszerkesztő
  • Calc - táblázatkezelő
  • Impress - bemutatókészítő
  • Draw - vektoros rajzprogram
  • Image - raszteres rajzprogram
  • Schedule - naptár és tennivalók
  • Mail - e-mail
  • Base - adatbázis elérés
  • Discussion - hírcsoport olvasó
  • Math - egyenletszerkesztő

A Sun Microsystems a StarOffice-t még ez évben ingyenesen letölthetővé teszi, a terméknevet megtartja, további StarOffice kiadásokat jelenít meg.

StarOffice 5.2 StarOffice 6.0 StarOffice 7.0
A StarOffice 5.2 és 6.0 és 7.0

OpenOffice.org

2000. október 13-án a cég bejelenti, hogy a StarOffice forrását is elérhetővé teszi, átlicenceli LGPL/SISSL (Gnu Lesser General Public License, Sun Industry Standards Source License) kettős licencre. Az új licenc a fejlesztőknek és a szoftverterjesztőknek magasfokú szabadságot nyújt a program módosításában és terjesztésében, a felhasználók pedig szabadon letölthetik és megoszthatják másokkal is.

Ekkor jelenik meg az OpenOffice.org, nemsoká meg is születik az első sikeres átültetés, PowerPC Linux-ra is megjelenik az OpenOffice.org. Kiadják az OpenOffice.org fájlformátumának XML specifikációját, ezzel nyílt formátumú irodai csomaggá válik az OpenOffice.org.

2001. május 1 - megjelenik az OpenOffice.org 1.0, mely verziószáma ellenére érett irodai programcsomag, több éves múlttal. A fejlesztés ettől kezdve az optimalizáció, gyorsítás, a platformfüggetlenítés és az integráció irányában indul el.

2002 statisztikái több mint 8,5 millió letöltést mutattak, 70000-nél több regisztrált felhasználót jegyeztek be. 2003-ban több mint 20 millió letöltést és 107000-nél több regisztrált felhasználót jelentettek.

Néhány 1.0-ás változat után 2003 október 14-én megjelenik az OpenOffice.org 1.1, mely az előző változatokhoz képest sebességbeli, megbízhatóságbeli és kompatibilitási fejlődést hoz.

A magyar változat

Az OpenOffice.org felületének magyarítása több sikertelen próbálkozás után az FSF.hu csapat, később FSF.hu Alapítvány által szervezett közösségi fordító összejövetelen született meg 2002 februárjában. A három napos maratoni megmozduláson az Alapítvány aktivistái mellett az Interneten keresztül 150 fordító segítette a munkát, később állami támogatással megtörtént a fordítások egységesítése, lektorálása.

Az FSF.hu Alapítvány aktivistái magyar OpenOffice.org kiadásokat készítenek, melyek letölthetőek a http://office.fsf.hu/ oldalról. Jelenleg Windows, Linux illetve Mac OS X alatt használható magyar nyelven az OpenOffice.org.

A fordító összejövetel nemzetközi visszhangja kedvezően befolyásolta a magyar OpenOffice.org helyzetét, az Alapítvány folytatta a munkát OpenOffice.org részletes tippek buboréksúgójával, mely egy hasonló közösségi megmozdulás után lektorálva bekerül a magyar változatokba.

A részletes tippek az OpenOffice.org egyik hasznos tulajdonsága, hogy az egyes ikonok, illetve gombok fölé helyezve az egérmutatót részletes leírást kapunk az eszköz használatáról, ha a Súgó menüben engedélyezzük a részletes tippek megjelenítését.

A részletes tippeket a 2003 novemberében megrendezett fordító összejövetelen fordította le 48 önkéntes, majd ezt a nyersfordítást a Gamax Kft. munkatársai lektorálták.

Az OpenOffice.org közössége kezdeményezésére megalakult a hivatalos magyar lokalizációs projekt, a magyar nyelvű változat bekerült a hivatalosan támogatott nyelvek közé.

A jövő

A jelenlegi fejlesztési irányvonal folytatása mellett a Linuxos grafikus környezetekbe történő integráció, a platformfüggetlen változatok (NeoOffice/J) és a súgó új, könnyebben feldolgozható belső formátuma várható. Feltételezhetően tovább javul majd a kompatibilitás a Microsoft Office dokumentum formátumokkal, valamint további sebességi és kezelhetőségi fejlődést várhatunk.

1. Fejezet