A kijelölőeszközök közé soroltuk ezt a két ezközt is, pedig annál sokkal
többet tudnak. Az olló eszköz kontrolpontok által kijelölt területről a
terület kontúrjai segítségével megpróbálja maga eldönteni, mit szerettünk
volna kijelölni, szerencsés időjárási és fényviszonyok esetén sokkal
pontosabb kijelölést tesz lehetővé, mint más eszközök.
A path (magyarul útvonal lenne) eszköz még ennél is többet takar, a
kontrolpontokat, melyeket lehelyeztünk görbékkel vagy egyenesekkel (a
Polygnonal kapcsoló állásától függően) köthetjük össze, helyezhetjük
át, a görbék két újabb kontrolpont segítségével módosíthatók Bézier
módszerével. A nagy fekete kontrolpontokból a shift billentyű
nyomvatartásával “húzhatjuk ki” a kis fehér Bézier
kontrolpontokat, vagy egyszerűen az egyenesnek látszó görbéket megfogva
hajlítgathatjuk őket kedvünkre.
A kész path automatikusan eltárolódik, ha nem rendelkezünk másképp,
elérhető a path listából bármikor. A path eszköz nem csak a path
szerkesztésére jó, mert ezzel még nem módosítottunk sem a képen, sem a
kijelölésen. A kijelölés módosítása a Create Selection from Path gomb
segítsésével történik, ha pedig a képre szeretnénk a path-t mint vonalat
rárajzolni akkor a Stroke Path gombbal tehetjük ezt meg. Ekkor a
felbukkanó párbeszédablakon beállíthatjuk a kihúzásra használt ecset
tulajdonságait, vagy megadhatjuk hogy egy előre beállított eszközzel végezze
a kihúzást.
Mikor kijelöltünk egy területet, a kijelölés széleit a GIMP villogó
pontozott vonallal jelöli, amit gyakran “masírozó
hangyák” -nak is neveznek. A kijelölés lett az egyedüli aktív rész
a képen, a többi részt nem érintik további módosításaink. Ha zavarónak
találnánk a villogó vonalat, a GIMP lehetővé teszi kikapcsolását a
Kijelölés széleinek ábrázolásának ki/be kapcsolása (Toggle)
menüpont kiválasztásával a <Kép>/Select menüben.
Vigyázat, a sárga pontozott réteghatárvonalakat is eltünteti
ez a parancs!
Ha nem lennénk elégedettek egy kijelölésünkkel, készítsünk egy másikat és
első kijelölés rögtön eltűnik, átadva a helyét az újnak, vagy módosítsuk
azt. Hogy egy kijelölést megszüntessünk, kattintsunk egyszer a képre (a
téglalap, az ellipszis vagy a lasszó eszközökkel), egy nem kijelölt
területre, vagy válasszuk ki a <Kép>/Select/None menüpontot.
Ha nem csak egy kijelölést szeretnénk készíteni vagy többfajta kijelölés
kombinációját szeretnénk alkalmazni, használjuk a Shift és a Ctrl
billentyűket:
- Ha a Shift billentyűt nyomva tartva készítünk kijelölést, akkor az az
előzőhöz hozzáadódik. Ha a kijelölések érintik, vagy átfedik egymást
akkor egyetlen nagy kijelölés jön belőlük létre (unió).
- Ha a Ctrl billentyűt tartjuk nyomva, akkor a közös terület
elvonódik az eredeti kijelölésből (kivonás). A kijelölt
területeknek érinteniük kell vagy át kell fedniük egymást, hogy valami is
történjen, nem elég a Ctrl billentyű nyomva tartása!
- Ha mind a Ctrl és a Shift gombot nyomva tartjuk, akkor a két terület
metszetét kapjuk, tehát azt a területet ami a két kijelölés közös
területét képezi.
A kijelölések mozgatása
A kijelölésekmozgatását nem nevezhetjük barátságosnak, sőt még egy
kicsit zavaró is lehet. Ha egy kijelölést elkészítettünk, az egérmutató
magától mozgatásra vált, az egymást keresztező nyilak jelzik ezt, és
a kijelölés a tartalmával együtt mozgatható, habár az aktív eszköz még
mindig a kijelölés. Ennek az a magyarázata, hogy ekkor a kijelölésünk
“lebegni” kezd, úgynevezett lebegő kijelöléssé (floating
selection) alakul át, mely külön rétegre kerül (lásd rétegek).
A lebegő kijelölés egy speciális réteg, melyet a rétegek listáján
alakíthatunk rendes réteggé az Új réteg gombbal.
Segédvonalak (Guides)
A kijelölések megfelelő pozicionálásához használjunk vízszíntes és
függőleges segédvonalakat, melyeket a bal oldali és a felső
vonalzóról lehet lehúzni. A segédvonalak mozgatásához használjuk a
Mozgatás eszközt. Figyeljük meg, hogy változik a mozgatás egérkurzor
kis kézzé, mikor a segédvonalhoz ér! A Segédvonalhoz illesztés (Snap to
guides) funkció alapbeállításként be van kapcsolva a Nézet
menüben, ha pár képponttal a segédvonal mellé kell leraknunk valamit, ez
zavaró lehet. Bekapcsolt állapotban ugyanis, ha egy kijelölést a
segédvonalhoz közel viszünk, akkor az magától “hozzáragad”.
Ennek segítségével pontosan megadhatjuk, hogy mely ponttól kezdődjenek
kijelöléseink.
Minden kép rétegekből áll. Alapesetben egy réteget tartalmaz, melynek
nincs alfa csatornája, tehát - a mi szempontunkból - nem lehet áttetsző vagy
átlátszó területet létrehozni rajta, valamint nem lehet egy fölötte lévő
réteggel kicserélni addig, amíg egy alfa csatornát hozzá nem adunk. Ettől a
ponttól viszont tökéletesen olyan, mint a többi réteg, amit létrehozunk egy
már meglévő képre.
A rétegek listája
A rétegek listája mutatja a képeinkben található rétegeket. Mindig egy
aktuálisnak kikiáltott kép rétegeit mutatja. A réteglista alatt található
gombok segítségével módosíthatók a kép rétegei, új rétegek hozhatók létre,
a rétegek törölhetők, mozgathatók. A régetek fel-le mozgatása a
réteglistában húzd-és-vidd módszerrel is lehetséges.
A lebegő kijelölés egy speciális réteg, mely nem rendelkezik a rétegek
minden jellemzőjével. Lebegő kijelölésből is réteget lehet csinálni, a
réteglistában lévő Új réteg gomb megnyomásával.
A rétegekről
Két módon vonhatjuk össze rétegeinket, a legkényelmesebb megoldás az
instant lehetőség, a kép lapítása (Flatten image) mely minden
látható réteget egy réteggé von össze, a nem látható rétegeket törli, a
keletkező réteg alfa csatornáját pedig megszünteti, ami azt jelenti, hogy az
átlátszó felületek háttérszínűek lesznek. Ez a funkció nagyon hasznos, ha
gyorsan szeretnénk kész képet kapni, de nem túl célravezető a legtöbb
esetben. A második lehetőség a látható rétegek összeolvasztása, amely
segítségével az átlátszósági információk megőrzésével lehet rétegeket
összevonni.
GIF formátumú mentés esetén meg lehet adni, hogy a kép rétegei mint
animációs fázisok szerepeljenek. Vigyázat, a GIF 256 színnél többet nem tud
kezelni, az alfa csatorát szintén nem valósították meg, tehát félig áttetsző
képeket nem tudunk létrehozni.